Hogyan védi az új törvény a családon belüli erőszak áldozatait?


-A A+

Hét eleji rendőrségi adatok szerint 10 nap alatt 150 ideiglenes távoltartási végzést állítottak ki az országban, ebből is úgy tűnik: nagy szükség volt arra a törvénymódosításra, amelynek értelmében családon belüli erőszak esetén az agresszor azonnal eltávolítható a bántalmazott környezetéből. A jogszabály már a nyáron hatályba lépett, ám a módszertan, amely a rendőri beavatkozás mikéntjét részletezi, december 28-án. Csép Andrea képviselőt kérdeztük a változásokról.

A törvénymódosítás értelmében a rendőrök azonnal eltávolíthatják a bántalmazót az áldozat környezetéből, a közös otthonból. A sürgősségi távoltartási rendelet bevezetését az RMDSZ kezdeményezte, a törvény kidolgozásában Csép Andrea képviselő oroszlánrészt vállalt. A Maszol kérdésére kifejtette: eddig a távoltartási végzést a bíróság állíthatta ki az erőszakos tett megállapítását követő legtöbb 72 órán belül, és akkor, ha az áldozat feljelentést tett. Ez a három nap azonban sokszor kritikus lehet a bántalmazott fél számára.

Ezért mostantól a rendőrség ideiglenes távoltartási végzést állíthat ki, amely öt napig érvényes és bírói belegyezés nélkül rendelhető el. „Ötnapos ideiglenes távoltartási végzést bocsáthat ki a hatóság, ha a bántalmazó a családtag életét, épségét, szabadságát fenyegeti” – mondta Csép Andrea képviselő. A hatóságokat riaszthatja tanúként egy szomszéd is, aki hallja, hogy bántalmazás történik, az áldozat is tehet feljelentést szóban, írásban vagy az 112 segélyhívószámot tárcsázva, de a rendőröknek hivatalból is kötelességük fellépni, ha járőrözés közben valahol családon belüli erőszakot tapasztalnak.

 

A rendőrök első dolga a támadó és az áldozat szétválasztása – részletezte a képviselő. „Ki kell kérdezzék a feleket fizikai hogylétükről, és ha indokolt, akkor ki kell hívniuk a mentőket. Ha az eset súlyossága megköveteli, vagy ha a kiszálló rendőrök más bűntényt is észlelnek vagy látnak jeleket, akkor értesítik a rendőrség speciális szerveit, és igyekeznek rögzíteni, és azonnal begyűjteni a bizonyítékokat. Tájékoztatják az áldozatot és az elkövetőt jogukról, kötelességükről és arról, hogy milyen intézkedéseket készülnek foganatosítani, elindítani” – ismertette a módszertant Csép Andrea.

A további támadásoknak és veszélyeknek a kockázatát a rendőrök egy 21 kérdéses űrlappal mérik fel. Az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint az első hét kérdés a súlyos esetekre vonatkozik, az áldozatnak olyan kérdésekre kell válaszolnia, mint: „Próbált-e a támadó valaha az életére törni?”, „Használt-e valaha ön ellen fegyvereket, tárgyakat?”, „Ha igen, szenvedett-e sérüléseket, zúzódásokat, szúrást, lövést, égést, csonkítást stb.?”. Amennyiből a hét kérdésből kettőre igenlő válasz érkezik vagy legalább hat igenlő válasz a maradék kérdésekre (8–21.), a rendőr azonnali kockázatot állapít meg, és kiállítja az ideiglenes távoltartási rendeletet.

A rendőr minimális időt hagy az agresszornak arra, hogy a legszükségesebb tárgyait – iratok, pénz, gyógyszerek stb. – magához vegye. A rendeletben a rendőr azt is meghatározhatja, hogy a bántalmazó milyen közel kerülhet az áldozathoz, családtagokhoz, a lakáshoz, az áldozat munkahelyéhez vagy tanintézményéhez, illetve ha az illető fegyvert birtokol, akkor át kell adnia a rendőrségnek.

Hová kerül az agresszor?

„Romániában tudomásom szerint három központ van, ahol kimondottan az agresszorokat fogadják és terápiában részesülnek. Ha nincs, ahová menjen – családtagjaihoz, barátaihoz –, akkor a hontalanoknak fenntartott menhelyeken szállásolják el” – mutatott rá Csép Andrea hozzátéve, hogy a menhelyen az ideiglenes távoltartási engedély érvényben levő ideje alatt maradhat az agresszor, utána bíróságra kerül az ügy, és döntést hoznak a továbbiakról.

A képviselő keserűen nyugtázta, hogy a kormány ígéretei ellenére még mindig nem épültek új központok az agresszorok számára. „Az aktuális kormánypárt kormányprogramjában is nagyon konkrétan megfogalmazta azt, hogy nyolc központot szeretnének létesíteni az agresszorok számára – ezt már két éve halljuk. Két éve akárhányszor költségvetési vita van, mindig rákérdezek, hogy akkor mi van a rehabilitációs központokkal az agresszorok számára, és mi van a védett otthonokkal, mert védett lakások sincsenek elég településen, megyében Romániában. Mindig azt ígérik, hogy európai forrásokból le fogják hívni a pénzeket. Megint fog következni a költségvetési vita, fel kell majd tennünk újból a kérdést, mert ez ügyben nem történt abszolút semmi előrelépés” – magyarázta.

A távoltartási rendelet megszegése egy hónaptól egy évig terjedő börtönbüntetéssel járhat. A törvény lehetővé teszi ugyan, hogy a távoltartás betartását elektromos karkötőkkel ellenőrizzék, az áldozat kérheti ezt, azonban Csép Andrea úgy tudja, a gazdasági keretek egyelőre nem engedik meg azt, hogy a rendőrség ténylegesen be is szerezze ezeket.

Több ezer rendőr már tudja, hogyan kell eljárni

Tavaly novemberben külön tanfolyamokat szerveztek a távoltartási végzés alkalmazásáról, amelyen országszerte 4 500 rendőr vett részt, ám a kiképzés folyamatos, mert a hatóságok egy új típusú bűncselekménnyel állnak szembe, tette hozzá a politikus.  

Rendőrségi adatok szerint 2018 első 11 hónapjában 35 623 esetben nyomozott a rendőrség családon belüli erőszak ügyében (52,3 százalék városi, 47,7 százalék vidéki környezetben). Ebben az időszakban a bíróságok 3 438 távoltartási végzést bocsátottak ki, a legtöbbet (3 393-at) az áldozatok kérésére. Az erőszakos tettek nagy része, 75 százaléka a közös otthonban történtek.

Tíz nappal a módszertan hatályba lépése után, január 7-én országszerte 150 távoltartási végzést állítottak ki a rendőrök, ennek 70 százalékát városi környezetben. A legtöbbet Bukarestben és Brassóban, majd Vâlceában, Brăilában és Nagyszebenben, de szerdán arról írtunk, hogy Háromszéken is kiállították az első távoltartási végzést.

(Címlapfotó forrása: RMDSZ Nőszervezet Facebook-oldala)








EZT OLVASTA MÁR?

X